2016. november 28., hétfő @ 23:43
Majdnem éjfél, bódult némaság zúg körülöttem, a csend befészkeli magát a fülembe. Éhes vagyok, bár nem tudom miért. Érzem a bordáim, de nem látom őket. Holnap hazasétálok.
Le akarom tépni a bőröm, a szempilláim, ki akarom szakítani a vénáimat a helyükről és vér csorogna ki a szívizomhúrjaim közül és egy pillanatig a kezemben fognám. Dadamdadam. Aztán csak vége. Ötvenkettő tonnányi hiba vagyok. A számolás elkezdődött.
